A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÓCSAI EGYESÜLETÉNEK
A L A P S Z A B Á L Y A
(KIVONAT)
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
-
Az egyesület neve: Mozgáskorlátozottak Ócsai Egyesülete.
-
Az Egyesület azonos a korábbi nevén: Mozgáskorlátozottak Ócsai Egyesületével
3.) Székhelye: 2364 Ócsa, Bajcsy Zs. u. 2.
4.) Működési területe: Ócsa város és vonzáskörzete
5.) Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) tagegyesületeként elfogadja a tagságból eredő kötelezettségeket, gyakorolja a tagsággal együtt járó jogokat és részt vesz a MEOSZ feladatainak megvalósításában.
6.) Az Egyesület Jogállása: közhasznú egyesület
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI
A.) Az Egyesület alapfeladata:
A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviseletét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása, melyet, a társadalmi gondoskodási és ellátó rendszer mellett, leginkább az ugyanezen hátrányokkal élő emberek által létrehozott civil szervezetek segítségével és közreműködésével kaphat meg.
B.) Az egyesület működésének alapvető célja
A fogyatékossággal élő, de különösen, a mozgáskorlátozottság következtében tartósan fogyatékossá váló emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén védelme, számukra szolgáltatások szervezése és nyújtása.
E célok megvalósulása érdekében meghatározott további alapcélok
--- A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása.
--- Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elősegítése és működtetése, fogyasztóvédelem.
--- Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése.
--- A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén.
C.) Az egyesület feladatai és közfeladatai
-
Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai személyzetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információk terjesztésével.
-
Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását.
-
Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik.
-
Az Egyesület a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, non-profit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat hozhat létre. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot az Elnökség előterjesztése alapján a Taggyűlés hagyhatja jóvá.
-
Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az információ szolgáltatás, a közösségi rendezvények, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programok, kiadványok, tanácskozások készítése, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kapcsolatok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával.
-
Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára országos és helyi önkormányzati szinteken egyaránt.
-
Az Egyesület által folytatott, közfeladatok ellátásához kapcsolódó, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését elősegítő:
-
érdekérvényesítő,
-
közérdekű szolgáltatások szervezését és nyújtását végző,
-
rehabilitációt támogató,
-
érdekvédelmi,
-
a fogyatékossággal kapcsolatos közérdekű, közhasznú Információkat nyújtó
tevékenységre a jelen Alapszabályi rendelkezések elfogadásának időpontjában hatályos, következő jogszabályok adnak az Egyesület számára felhatalmazást:
a.) Magyarország Alaptörvénye
b.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény
c.) Az Országos Fogyatékosügyi programról szóló 10/2006. OGY. Határozat:
d.) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény:
e.) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény:
f.) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CIV.Törvény:
g.) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
h.) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
í.) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
III.
A KÖZHASZNÚSÁG FŐ KÖVETELMÉNYEI
1.) Az Egyesület közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve.
2.) Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján, székhelyének hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.
3.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártokat nem támogathat, azoktól támogatást nem fogadhat el, nem állíthat és nem támogathat országgyűlési, megyei önkormányzati és európai parlamenti képviselő jelöltet.
4.) Az Egyesületnek előzőkben írt feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell.
5.) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányát.
6.) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja.
7.) Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek.
8.) Az Egyesület tevékenységét működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével, fokozatosan teljesíti ki.
IV.
AZ EGYESÜLET TAGJAI
A tagság keletkezése, megszűnése
1. Az Egyesület tagjai lehetnek: természetes személyek.
a) Az Egyesület tagja lehet minden olyan mozgássérült (mozgáskorlátozott, mozgásfogyatékos) személy, akinek állapota egyenjogú társadalmi részvételét bármilyen formában korlátozza vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán, avagy sajátos eszközök és eljárások alkalmazásával teszi lehetővé, továbbá e személyek közeli hozzátartozói, ha kinyilvánítják egyetértésüket az Egyesület céljaival és vállalják a tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.
b) Az Egyesületnek csak mozgáskorlátozott tagjai részesülhetnek a mozgáskorlátozott állapotra tekintettel igénybe vehető kedvezményekben és támogatásokban, egyebekben az Egyesület tagjait azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
c) A cselekvőképességgel nem rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit törvényes képviselőik révén gyakorolhatják.
2) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, akik tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljával, hajlandóságukat a vállalt kötelezettségek teljesítésére.
3.) A cselekvőképtelen, valamint jogi személyek és közösségek jogaikat és kötelezettségeiket (törvényes) képviselőjük révén gyakorolják.
4.) A természetes személy egyesületi tagsága a tag önkéntes belépése alapján keletkezik, a belépési nyilatkozat kitöltésével és az Egyesület Elnöksége részére megküldésével.
5.) Az egyesületi tagság megszűnik: a tag kilépésével (indok megjelölése nélkül kiléphet, tagsági viszonya a kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatának az Egyesület Elnökségéhez érkezése napján szűnik meg), halálával, a tagok sorából való törléssel, illetve kizárással.
6.) Az Elnökség az egyesület tagjai közül törli azt, aki a Taggyűlés által előírt tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából – annak esedékessége után – 1 (egy) éven át nem tesz eleget felhívás ellenére, az abban foglalt határidőben.
7.) Az egyesület Taggyűlése kizárhatja a tagok sorából azt, aki közösségellenes magatartást tanúsít, akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt, vagy egyébként magatartásával, nyilatkozataival veszélyezteti az Egyesület feladatainak megvalósulását, kedvező társadalmi megítélését.
8.) A tagok jogai:
a) Részesülhetnek az Egyesületnek a tagok számára nyújtott szolgáltatásaiból.
b) A természetes személyek Taggyűlésen szavazati, tanácskozási, felszólalási, egyébként észrevételezési, javaslattételi, választó joggal rendelkeznek.
c) Kizáró ok hiányában (teljes cselekvőképtelenség, büntetett előélet, összeférhetetlenség) az egyesület bármely tisztségére és küldöttnek megválaszthatók.
d) Az egyesület tagjai bármely egyesületi szerv vagy tisztségviselő jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítése iránt keresetet terjeszthetnek elő – 30 napon belül – a bíróságnál.
e) Az egyesület tagja, ha mozgássérültsége akadályozza, hogy a Taggyűlésen részt vegyen, a Taggyűlés tárgysorozatán szereplő napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeit és javaslatait az Elnökségnek az ülés időpontjáig írásban is megteheti. Véleményét a Taggyűlésen ismertetni kell.
f) Az egyesület természetes személy tagjai lakókörzetükben, az egyesületi célok megvalósítása érdekében, az egyesület Elnökségének jóváhagyásával helyi (területi) csoportot hozhatnak létre.
g) A Küldöttközgyűlésben a tagok jogaikat a csoportgyűlés által megválasztott küldötteik által gyakorolják.
9.) A tagok kötelezettségei:
a) Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabály, a Taggyűlés, illetve az Elnökség törvényes rendelkezéseit megtartani.
b) Az egyesület tagjai – lehetőségeik és képességeik szerint – kötelesek az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az egyesület szervezeti életében részt venni, a Taggyűlés által megállapított tagdíjat fizetni.
c) Az egyesület mozgássérült tagjai kötelesek – lehetőségeikhez mérten – képességeik feltárásával, fejlesztésével és kibontakoztatásával önmaguk társadalmi beilleszkedését előmozdítani.
10.) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek természetes és jogi személyek.
A pártoló tagság a belépési nyilatkozatnak az egyesület Elnökségéhez történő megküldésével keletkezik. A pártoló tagság megszűnésére a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó alapszabályi előírások értelemszerűen alkalmazandók.
A pártoló tagok joga, hogy részt vegyenek az egyesület tevékenységében, részesüljenek az Egyesület által nyújtott információkban, részt vegyenek programjaiba.
A pártoló tagok kötelessége, hogy teljesítsék az általuk felajánlott támogatást, fizessék a Taggyűlés által meghatározott tagdíjat.
A pártoló tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, egyesületi testületi tagságra, tisztségre (küldött, elnökségi tag, felügyelő bizottsági tag) nem választhatók.
V.
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1. Az Egyesület szervei
Vezetőszervek:
A) Taggyűlés
B) Elnökség
Az Egyesület egyéb szervei:
C) Felügyelő Bizottság
2. Az Egyesület tisztségviselői
Vezető tisztségviselők:
A) Elnök
B) Elnökhelyettes
C) Az Elnökség tagjai
Tisztségviselők:
D) Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai
3. Az Elnökség, az FB, valamelyik tagjának kiválása vagy tartós akadályoztatása esetén, továbbá, ha a feladatok mennyisége és differenciálódása indokolja, az érintett testület a feladatok ellátására alkalmas személyt bízhat meg. A megbízott személy nem válik választott tisztségviselővé, az adott testületben szavazati joggal nem rendelkezik.
4. Az egyesületi feladatokat a tisztségviselők önkéntes munkások és szükség, valamint lehetőség szerint rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoztatottak, alkalmazottak, tiszteletdíjasok, továbbá alkalmilag feladatokat vállalók közreműködésével látják el. A Taggyűlés határozata az egyesületi tisztség betöltését aktív tagsági viszonyban eltöltött időhöz, iskolai végzettséghez kötheti.
5. Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül kötelesek elvégezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint.
VI.
A TAGGYŰLÉS
1. Az Egyesület legfőbb szerve a Taggyűlés. A Taggyűlést a tagok összessége alkotja.
2. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása, kétharmados többséggel.
b) Az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, az Elnökség további tagjainak, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, továbbá az egyesületet az Országos Szövetség Küldöttközgyűlésében képviselő küldötteknek 5 évre történő megválasztása, visszahívása.
c) A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csatlakozás, illetve abból való kiválás kimondása.
d) Az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének, beolvadásának kimondása.
e) Az Elnökség beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.
f) Az Egyesület éves gazdasági beszámolójának és közhasznúsági mellékletének elfogadása.
g) A tagdíj, pártolói tagdíj összegének megállapítása.
h) Az elnökségi tag fegyelmi ügyében határozathozatal, egyesület tagjának kizárása az Etikai és Fegyelmi Bizottság indítványa alapján.
i) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörbe utal, illetve amelyben a döntést magának fenntartotta.
3. Az Egyesület legalább évente egyszer össze kell hívni.
Rendkívüli Taggyűlést kell összehívni, ha:
– erre az Elnökség határozata szerint szükség van;
– a Felügyelő Bizottság, vagy az Országos Szövetség Felügyelő Bizottsága indítványozza;
– a tagság vagy a küldöttek egytizede – az ok és a cél megjelölésével írásban kérik;
– a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség javaslatára, illetve a bíróság döntése alapján.
5. A Taggyűlést az Egyesület elnöke hívja össze a napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívónak a Taggyűlés napját legalább 15 nappal megelőző szétküldésével. A meghívót közzé kell tenni az Egyesület honlapján és más alkalmas módon (sajtó, hirdetmény).
6. A Taggyűlésre meg kell hívni az egyesület valamennyi tagját, az Elnökség tagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait. Tanácskozási joggal a pártoló tagok, és más személyek is meghívhatók.
7. A Taggyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot csak külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozhatja. Akkor határozatképes, ha a Taggyűlésen a tagok fele plusz egy tag, jelen van. Ha a Taggyűlésen az egyesületi tagok, a határozatképességhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor 15 napon belül újabb gyűlést kell tartani azonos napirenddel, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében. Erre az első Taggyűlés meghívójában a meghívottakat figyelmeztetni kell.
8. A Taggyűlést az Egyesület Elnöke, vagy az Elnökség által felkért más személy vezeti. A Taggyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Így történik a tisztségviselők megválasztása és a gazdasági beszámoló, valamint mellékletének elfogadása is. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg többségi döntés nem születik. A Taggyűlés kétharmados többségének egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csatlakozáshoz, az Országos Szövetségből való kiváláshoz, az alapszabály elfogadásához, módosításához, az Egyesület megszűnésének, beolvadásának kimondásához.
9. A Taggyűlés minden tagjának egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.
10. A Jelölő Bizottság elnökének és 2 tagjának a megválasztása a Taggyűlés elnökének javaslatára a tisztújító Taggyűlést megelőző Taggyűlésen történik. A Jelölő Bizottság a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát egyesületi tagok véleményének ismeretében teszi meg a tisztújító Taggyűlésen. A Jelölő Bizottság két közgyűlés közötti időben javaslataival támogatja az Elnökség személyi munkáját.
11. A szavazatszámláló- és a mandátumvizsgáló (a regisztrációt végző) bizottság elnökét és két tagját az Egyesület Elnöksége kéri fel és a megbízatást a Küldöttközgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A mandátumvizsgáló bizottság feladata a közgyűlésre érkezők, a szavazati joggal rendelkezők számbavétele, a közgyűlés határozatképességének megállapítása. A szavazatszámláló bizottság feladata: közreműködés a nyilvánosan leadott szavazatok összeszámlálásában és a titkosan leadott szavazatok összeszámlálása.
VII.
AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE
1. Az Elnökség a Taggyűlés által 5 évre választott – általa visszahívható – elnökből, elnökhelyettesből és egy elnökségi tagból áll.
2. Az Elnökség az egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve. Gondoskodik a Taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról. Az Elnökség a Taggyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
3. Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen.
a) két Taggyűlés közötti időben az egyesületi munka érdekében szükséges meghatározó súlyú döntések meghozatala;
-
az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, ha ennek szükségét látja;
-
az Egyesület Küldöttközgyűlése által létrehozott intézmények, alapítványok és vállalkozások tekintetében a fenntartói, alapítói, tulajdonosi, felügyeleti jogok gyakorlása;
d) az Elnökség éves munkatervének, az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, az éves gazdasági beszámoló és mellékletének előzetes megtárgyalása;
e) döntés olyan megállapodások engedélyezéséről, amelyek az Egyesület anyagi eszközeinek felhasználásával járnak, kivéve azokat,amelyek nyertes pályázatokhoz kapcsolódó támogatási szerződésekben foglalt feladatok teljesítéséhez szükségesek;
f) tagdíjmentesség engedélyezése;
g) az Elnökség tagjának felfüggesztése fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, döntés – a kizárást kivéve – az egyesületi tag fegyelmi ügyében, az Etikai és Fegyelmi Bizottság indítványa alapján;
h) az Országos Szövetség valamely szerve vagy tisztségviselője alapszabályszerű határozatának, állásfoglalásának, felkérésének mérlegelése és végrehajtásának megszervezése;
i) az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő különösen jelentős javaslat, kérelem előzetes megtárgyalása, továbbterjesztésre történő elfogadása;
j) a Küldöttközgyűlés elé terjesztendő kérdések, javaslatok megvitatása, a Küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a tisztségviselők beszámoltatása, döntés a Küldöttközgyűlés összehívásáról, helyéről,idejéről, napirendjéről.
k) döntés a tagok törléséről
l) döntés alkalmazotti státusz létesítéséről, megszüntetéséről;
m) feladata, hogy figyelemmel kísérje az Egyesület közhasznú minősítése feltételeit, és a közhasznúság feltételeinek megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye, ideértve rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását is.
n) felhatalmazást ad utalványozási jog gyakorlására,
o) döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
4. Az Elnökség üléseit legalább 6 havonként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig ismételni kell, amíg többségi döntés nem születi, Határozatképességéhez tagjai felének és még egy tagjának jelenléte szükséges. Az Elnökséget az elnök hívja össze tíz napi időközzel, a napirendet is tartalmazó meghívónak postai, vagy elektronikus úton történő közlésével. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság csak külön jogszabályok rendelkezései alapján korlátozható.
5. Az Elnökség köteles végzett munkájáról írásban a Taggyűlésen beszámolni.
VIII.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
1. Az Egyesület felügyelő szerve az Felügyelő Bizottság, amely a Küldöttközgyűlés által 5 évre választott elnökből és 2 tagból áll, a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel, általa visszahívható. A Felügyelő Bizottság testületként működik.
2. Az Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3. Az Felügyelő Bizottság elnöke és tagja az Egyesület vezető testületeinek (Taggyűlés, elnökségi ülés) ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
4. Az Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történ, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merül fel.
5. Az intézkedésre jogosult testületet (vezető szervet) a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (vezető szerv) összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
6. Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet (ügyészség).
7. Az Felügyelő Bizottság működése
a) A Felügyelő Bizottság (FB) köteles az Egyesület tevékenységét évente legalább egy alkalommal megvizsgálni és arról az Elnökséget és a Küldöttközgyűlést tájékoztatni. Egyébként a Felügyelő Bizottság, mint Testület, éves munkatervben rögzítheti a tárgyév során általa lefolytatandó általános vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben előirányzott célvizsgálatok lefolytatását az FB Elnöke szervezi meg.
b) Amennyiben az Egyesület, az Elnökség vagy vezető tisztségviselők tevékenységével összefüggésben a Felügyelő Bizottsághoz bejelentés érkezik, e Testület dönt általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról.
c) Az FB vizsgálatáról jegyzőkönyv készül, amelyben a vizsgálat eredményét, a javasolt intézkedéseket is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv az Egyesület Elnökének bemutatandó. Az Elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tehet, amelyet vagy záradékként kell a jegyzőkönyvre vezetni, vagy ahhoz mellékelni.
d) A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokhoz az Egyesület költségére külső szakértőket is igénybe vehet.
e) A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal, egyébként szükség szerint tart ülést, amelyet a Bizottság elnöke hív össze, a napirendet is tartalmazó meghívó közlésével, írásban. A Testület határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent. Az FB, mint Testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az FB ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvbe bele foglalandók a Testület által hozott döntések.
8. A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg.
IX.
AZ EGYESÜLET ELNÖKE
1. Az elnök feladatai:
– ellátja az egyesület általános vezetését, képviseletét;
– felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért, folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyesület közhasznú minősítését eredményező feltételek meglétét, saját hatáskörében a minősítés megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, kezdeményezi az Elnökség vagy a Taggyűlés összehívását;
– beszámol az Egyesület tevékenységéről a Taggyűlés, Elnökség és az Országos Szövetség Elnöksége előtt;
– kapcsolatot tart az Elnökség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik az Országos Szövetség, a Taggyűlés és az Elnökség határozataival összhangban legyenek;
– kapcsolatot tart fenn az Egyesület, valamint az állami, önkormányzati, civil- és gazdálkodó szervezetek között;
– felhatalmazásokat adhat az egyesület nevében;
– saját felhatalmazásának keretei között az Egyesület nevében szerződéseket, megállapodásokat köthet;
– vezeti a testületi üléseket;
-
gyakorolja az utalványozási jogkört – az Elnökség által felhatalmazott más aláírásra jogosult személlyel együtt az Egyesület számláján lévő összeggel való rendelkezés során;
-
munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai tekintetében;
– eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés vagy az egyesület más szerve, illetőleg tisztségviselője hatáskörébe;
– az Egyesület számára előnyök szerzése vagy károk elhárítása érdekében, amennyiben az Elnökség összehívásához nincs elegendő idő, az Elnökség tagjainak rövid úton történő megkérdezése után, többségi véleményüknek megfelelően megtehet az Elnökség hatáskörébe tartozó intézkedéseket, meghozhat döntéseket, amelyek jóváhagyásáról a soron következő elnökségi ülésen kell dönteni.
2. Az egyesület elnöke jogosultsága egyes elemeit tartósan vagy esetileg, az Elnökség egyetértésével más elnökségi tagra, különösen az elnökhelyettesekre átruházhatja írásban.
|